Ki írja az ajánlólevelet? Miről ír, mit tartalmaz illetve miért is fontos?

Mindenképpen olyan személy ír ajánlólevelet, aki ismeri azt, akit ajánl. Ecseteli benne előnyös tulajdonságait, megbízhatóságát, alkalmasságát valamire. Aki írja, annak a véleménye mérvadó!

Egy érdekes ajánlólevél

Pál így ír: Elkezdjük-e ismét ajánlani önmagunkat? Vagy szükségünk van-e, mint némelyeknek, hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre? A mi levelünk ti vagytok, amely be van írva szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember. Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva, és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira. (2Korinthus 3:1-3)

Pál ajánlólevele nem egy kézzel írt papír volt, hanem emberi szívek, azaz a korinthusi gyülekezet. Azok az emberek, akik a szolgálata által Krisztusba elkezdtek hinni vagy akik megerősödtek Krisztusba vetett hitükben.

Ottani ideje alatt munkálkodása során emberi életek változtak meg azáltal, hogy Krisztusról beszélt, a megtéréséről, Jézus életéről. Ő is azt adta át, amire a Szentlélek indította. Ezáltal szellemi síkon sokan kerültek át a halálból az életbe, mert ez a tét. A megtérteket pedig felkarolta, tanította őket a tanítványságra. Pált erre hívta el az Úr, és amikor nem sátrat készített, akkor ezzel foglalkozott.

Ki a te ajánlóleveled?

Jézus mindannyiunkra rábízta, hogy tegyünk tanítvánnyá másokat, beszéljünk róla akár a boltban vásárlás során vagy egy találkozás során. Hisz valaki a mi életünkbe is volt, aki engedelmeskedett az Úrnak, aki összekapcsolt valamilyen módon az Úrral, akit megismertünk, aki reményt adott, és akinek átadtuk az életünket. Mi kinek mutattuk már be eddig vagy éppen most?

Neked ki az ajánlóleveled? Kinek mondtad már el, hogy mit tett veled az Úr? Lelkileg hol munkálkodsz? Kiket tanítványozol, kivel olvasod együtt az igét, kit erősítesz azzal? Kit engedtél be annyira az életedbe, hogy megmutasd neki, miként éled meg Krisztusba vetett hitedet, ami nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy amikor akár elrontod a dolgokat vagy reménytelennek tűnik egy helyzet, azt hogyan lehet krisztusi módon kezelni?

Hajlandó vagy-e elengedni azokat, akik nem nyitottak Istenre – kivéve persze a családodat –, és helyettük azokkal foglalkozni, akik nyitottak rá?

Hogyan készül?

Egyedül semmiképpen nem megy ennek a fajta levélnek a megírása, egyedül kevesek vagyunk ehhez, a magunk erejéből kudarcra van ítélve. De annak a segítségével igen, aki megváltott minket, és aki mennyei polgárjogot adott számunkra.

Ima: Uram, beismerem a sok elmulasztott lehetőséget, a sok időpazarlást. Segíts, hogy felismerjem és  belelépjek az általad készített bizonyságtételi helyzetekbe, hogy rólad beszéljek felkínálva mások számára is azt a reményt, örök életet, támaszt, örömöt és nyugalmat, amit te adsz!

A teremtett világ sóvárogva várja az istenfiak megjelenését, akik rólad beszélnek! Várnak téged, hadd tudjam őket összekapcsolni veled, hadd tudjanak kibékülni veled! Téged várnak! Feladatom csupán annyi, hogy beszéljek rólad, a többi a te részed! Munkálkodj bennük és bennem. Adj nekem bátorságot a rólad való beszédhez. Ámen!