Idő, idő, idő! Talán ebből van a legkevesebb, mindenki rohan, a naptárunk full tele van munkákkal, programokkal, teendőkkel, különórákkal, gyerekek és a család, sőt, jobb esetben még barátok dolgaival is.
De mi van a Te És Ő idővel? Befér a naptáradba? Megéri?
Tudod, ez az az idő, ahol erőt és útmutatást nyersz a küldetésedhez, feladataidhoz!
Küldetés? Micsoda? Nekem? Igen! Küldetés! Neked!
Jut-e elég időnk az igazi küldetésünkre?
Gondoltál már arra, hogy sokkal többre vagy teremtve, mint a napi lista kipipálása estére vagy határidőre?
Menjünk vissza egy kicsit az időben, azt olvassuk Jézusról, hogy „kiment az Olajfák hegyére. De korán reggel ismét megjelent a templomba…, és tanította őket”. (János 8:1-2)
Korán reggel előtt… Mit jelent ez a te életedbe? Mielőtt el kell kezdeni a napot, hogy mindenki odaérjen, ahol lennie kell, minden meglegyen, és hogy te is el tudd kezdeni a munkát!
Nálam ez általában 5:15 körül szokott lenni, ehhez azonban hosszútávon az kell, hogy esténként időben lefeküdjek (9-10 körül), és este már ne a közösségi médián lógjak. De tudom, hogy mindenkinek más a biológiai órája! Hálás vagyok, hogy reggeli ember vagyok.
Szóval, visszatérve a történethez: korán reggel előtt elvonult a tömegtől, és kiment a hegyre. Nem törvényszerűség hegyre mennünk, inkább egy olyan helyre, ahol nem zavarnak minket, és nem érnek utol minket különféle kérésekkel!
Mit csinált ott? Az Atyával beszélgetett!
Tehát, ha már megvan a hely, ahol lehetünk, akkor ne a közösségi médián legyünk jelen ebben az időben, hanem az Atyával! Igen, erre van lehetőség, éljünk ezzel, mert ebben óriási lehetőség van!
Amikor az Atyával beszélgetett, akkor nyerte az erőt a küldetéséhez, mert neki is volt, akárcsak nekünk. Mindannyiunk létezése céllal történik! Nem véletlenül létezünk, nem balesetből! Istennek tervei vannak velünk, viszont ahhoz, hogy megtudjuk mi az, és azt jól éljük meg, őt kell megkérdeznünk! Nála vannak a válaszok!
Kiváltság
Igen, kiváltság vele lenni a feladataink megkezdése előtt és a nap végén!
Ő nagyon szeret beszélgetni, nyitott ránk, és türelmesen vár ránk, míg hozzá találunk!
Aztán egy másik helyen azt olvassuk Jézusról, hogy „Miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.” Máté 6:46
Tehát hajnalok hajnalán, mielőtt elkezdődött volna bármi is, imádkozott a feladatai előtt, majd a nap végén is félrevonult a tömegtől, és egyedül az Atyával volt. Elmondta neki az eseményeket, közbenjárt másokért, megköszönte az erőt a feladatok elvégzéséhez, és könyörgött a jövő dolgaiért!
Ha Jézusnak szüksége volt arra, hogy az Atyával legyen, akkor mennyivel inkább nekünk?
Talán azt mondod, hogy neked nincs erre időd, de én mindig azt tapasztaltam, hogy amikor időt töltöttem Istennel, mint például bibliát olvastam, elmondtam és megköszöntem neki a dolgokat, valahogy visszapótolta nekem azt az időt: jobban haladtam a feladataimmal, erőt kaptam tőle.
A vele töltött idő hatására egészen másképp fog alakulni a napunk és az életünk!
Tervezz hát be Te És Ő Időket napi szinten, amikor csak te és az Atya (Isten) vagytok együtt, hogy birtokba vedd az általa adott erőt és útmutatást mind a küldetésedhez, mind a feladataidhoz!
0 hozzászólás