Csütörtökön késő délután autóval indultam egy megbeszélt találkozóra, indulásnál kértem Istent, hogy vigyázzon rám az úton.
A város végéhez közeledve mögöttem az emberek idegesek, és szinte tolnák az autómat előre, hogy gyorsítsak, pedig a város végén található táblát még nem hagytuk el. Nagyon kellemetlen! Betartom a sebességkorlátozást ugyanis nem fogok mások miatt felesleges tízezreket kidobálni az ablakon a bírság miatt.
A visszapillantótükörben láttam, hogy három autó jön szorosan mögöttem, elöl láttam, ahogy a kanyarba pont befordult egy kamion, úgyhogy tudtam azt, hogy nem fognak megelőzni engem.
A szarvas feltűnése
Elhagyva a város végét jelző táblát, elkezdtem gyorsítani a megengedett sebességig, és ebben a pillanatban a szemem sarkából láttam egy szökellő szarvast, amely szeretett volna az országúton áthaladni pont előttem: a hátsó két lába még a földön, az első két lába azonban már nyújtózkodott az ég felé a hatalmas ugrás hevében, egyenesen felém tartott, közben a kamion is szemből pont odaért.
Ekkor egy olyan dolog történt, amilyent én még az életben nem láttam! Egyszer csak így a levegőbe a szarvas a felső testével 180 fokos fordulatot vett! Hogy ezt hogy csinálta, fogalmam sincs!
Azt tudom, hogy a szarvas képes arra, hogy az egész országutat átugorja, viszont most körülbelül az út kellős közepére érkezett volna, és ebből óriási baleset lehetett volna! Szóval a szarvas, a kamion és én az autóval, hármunk rossz helyen való találkozása katasztrófához vezethetett volna! Ha ez így megtörtént volna, nem tudom, ki tudtam volna-e szállni még az autóból egyáltalán.
Védelem
Visszatérve a történetemhez én úgy hiszem, hogy Isten visszafordította a szarvast! Mivel már láttam az állatban az ugrást az országútra, benne volt a lendület, megvolt az adott szög…, és ez az izmos állat a felső testével 180 fokos fordulatot vett!!! Mintha valaki visszafordította volna!
Isten eltérítette, hogy megvédjen engem a kérésem alapján! Hisz induláskor kértem, hogy vigyázzon rám, és most látható módon megtette ezt! Ő meghallja a szavainkat, a kéréseinket! Ez igen megnyugtató!
Egyébként az adrenalinom eléggé felszaladt, és utána még kb. 20 percig a történtek hatása alatt voltam. Nagyon hálás voltam a védelemért!
De miért is nem bízok benne akkor jobban?
Számomra mindez egy hatalmas megerősítés volt, hogy védelmez, mert hozzá tartozom! Nyugodtan kérjek, kérjünk tőle, mert ő vár erre, de nem kapunk meg mindent automatikusan tőle!
0 hozzászólás